Megfulladunk a készpénzben!
2015.04.15.

okan vannak, akik a mai napig nem értik, miért lenne érdemes pénzt lekötni 2-3% kamat mellett. A tisztánlátás hiánya jól tükröződik abban, hogy ma minden 100 Ft lakossági megtakarításból 14 Ft készpénzben áll. Ugyanez 5 évvel ezelőtt még csak 11 Ft volt. A készpénzállomány aránya közel 20 éves csúcson van… Miközben fulladozunk a készpénzben a tavalyi évben az egy éves állampapírt, vagy bankbetétet választók az infláció felett olyan hozamot értek el, mely normál esetben csak jelentős kockázat felvállalásával lehetséges. Mutatjuk, miről is van szó!


Brutálisan sokat kereshettünk állampapírral és bankbetéttel… Először is fontos fejben tartani, hogy pénzünk banki lekötésekor a banki kamat (más néven nominális kamat) nagysága csak az egyik fontos tényező. Legalább ilyen fontos, hogy mekkora a kamat infláció feletti része, vagy más néven a reálkamat. Ezt az egyáltalán nem elhanyagolható tényt azonban sokan nem veszik figyelembe, erre is utal a csökkenő banki kamatokkal együtt a magyar lakosság vagyonában az egyre nagyobb készpénzarány megjelenése. Ezzel a hibával viszont több mint 4,1 százalékos reálkamattól eshettünk el 2014 során. 2014 elején az átlagos banki lekötésért, vagy egy 1 éves állampapírért 3,2 százalékot lehetett kapni, év végére pedig 1,9 százalékos inflációt vártak. Ez összesen 1,3 százalék körüli infláció feletti kamatot (reálkamatot) jelentett volna. Mint azt utólag már látjuk, a valóság ettől jelentősen eltért, hiszen az infláció lényegesen alacsonyabb (-0,9 %) lett, ezzel pedig az infláció fölött több mint 4,1 százalékos kamatot értek el azok, akik tavaly év elején a nem túl vonzó kilátások ellenére lekötötték pénzüket. Ez a 4 százalék fölötti hozam pedig megegyezik egy kockázatos részvénybefektetés hosszú időtávra vett infláció feletti hozamával: azaz egy bankbetéti lekötéssel olyan hozamot értünk el, melyet jellemzően normál esetben csak jelentőskockázat felvállalásával érhetünk el.

forrás: bankmonitor.hu