Devizabelföldi természetes személy csak már forgalomban lévő külföldi devizában denominált államkötvényt tud vásárolni, valamelyik forgalmazón keresztül. A részletekről érdeklődjön az egyes forgalmazóknál!

Devizabelföldi természetes személy csak már forgalomban lévő külföldi devizában denominált államkötvényt tud vásárolni, valamelyik forgalmazón keresztül. A részletekről érdeklődjön az egyes forgalmazóknál!
A Magyar Államkötvényt devizabelföldi valamint devizakülföldi természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.
A devizabelföldinek minősülés nem azonos a magyar állampolgársággal! (ld. Fogalomtár)
A Kibocsátó nem korlátozza a Diszkont Kincstárjegy, illetőleg a Magyar Államkötvény devizakülföldinek minősülő személyek általi megszerzését. A Magyar Államkötvényt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. A Diszkont Kincstárjegyet természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Devizakülföldiek a Diszkont Kincstárjegyet a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembe vételével vásárolhatják meg és ruházhatják át. Az előbbiekben megjelölt állampapírok ismertetőjének kivonata elérhető az Állampapírok menüpont alatt.
A Diszkont Kincstárjegyet devizakülföldiek és devizabelföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják. E körben a Diszkont Kincstárjegy teljes futamideje alatt szabadon átruházható.
A Féléves Kincstárjegyet a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják, illetőleg ruházhatják át egymás között. Azt, hogy ki tekinthető devizabelföldinek a hatályos devizáról szóló törvény határozza meg. (lásd 1. sz. kérdés alatt)
A Kamatozó Kincstárjegyet devizabelföldinek minősülő természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. Azt, hogy ki minősül devizabelföldinek a hatályos deviza jogszabályok határozzák meg.
A Kincstári Takarékjegyet a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között. A Kincstári Takarékjegy forgatmány útján történő átruházásának lehetőségét a Kibocsátó kizárja, erre tekintettel a Kincstári Takarékjegy kizárólag az engedményezés hatályával, közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt szerződéssel ruházható át.
A Magyar Államkötvényt természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek vásárolhatják meg és ruházhatják át egymás között. A Kibocsátó fenntartja a jogot arra, hogy a Magyar Államkötvények egyes sorozatainak megszerezhetőségét, illetőleg átruházhatóságát korlátozza. Amennyiben a Kibocsátó él ezen jogával, úgy ezen sorozat forgalomba hozatalához külön ismertetőt készít és tesz közzé. Devizakülföldiek a Magyar Államkötvényt a hatályos devizajogszabályok és a Kibocsátó esetleges korlátozásai figyelembevételével vásárolhatják meg és ruházhatják át.
A Magyar Államkötvénnyel kapcsolatos, devizakülföldi által, vagy javára történő kifizetésekre a hatályos devizajogszabályok rendelkezései irányadóak.
A Prémium Magyar Államkötvényt a Kibocsátó korlátozása alapján kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, illetőleg ruházhatják át egymás között.
A Lakossági állampapírokat kizárólag devizabelföldi természetes személyek vásárolhatják meg, melyek a következők:
A Kamatozó Kincstárjegyeket devizabelföldinek minősülő természetes személyeken kívül jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek egyaránt megvásárolhatják.
Nincs rá lehetőség, a Kincstári Takarékjegy jogosultja kizárólag az a személy, aki a Kincstári Takarékjegyen név és azonosító adatok szerint feltüntetésre kerül. Annak nincs akadálya, hogy a Kincstári Takarékjegyek tulajdonosa meghatalmazzon más személyt, aki az értékpapírt a nevében megvásárolja vagy beváltja.
A magyar állampapírok értékesítésével foglalkozó intézmények a következők:
Az ÁKK Zrt. kiemelt partnerei a forintban kibocsátott állampapírok forgalomba hozatalában és forgalmazásában.
Az Elsődleges forgalmazók listája megtekinthető az Értékesítés menüpont alatt.
Igen. Erre vonatkozóan szerződést kell kötni a Magyar Államkincstár valamely fiókjában, majd ezt követően a www.allamkincstar.gov.hu weboldalon a WebKincstár funkcióban lehet a vásárlást lebonyolítani, továbbá az Elsődleges forgalmazók honlapján, az egyes forgalmazók szabályai szerint.
Az államkötvények következő kamatfizetési napja az alábbi linken érhető el.
Igen, a Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) kamatának változó része az infláció (a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindex) alapján kerül meghatározásra. Az éves kamat mértéke a kamatbázis és a kamatprémium összegeként adódik. A két tényező közül a kamatbázis mértéke függ az inflációtól, melynek pontos meghatározása az adott PMÁK Ismertetőjében található meg.
A PMÁK Ismertetők elérhetők az alábbi linken.
A Prémium Magyar Államkötvények (PMÁK) kamatprémiuma az adott PMÁK nyilvános ajánlattételében kerül meghatározásra. A nyilvános ajánlattételek megtekinthetők a termék ismertetőnél.
Igen, a Prémium Magyar Államkötvények a futamidő alatt is eladhatóak. A Magyar Államkincstár a lejáratot megelőző 5. napig minden nap jegyez vételi árat a Prémium Államkötvényekre.
Igen. A Magyar Államkötvényekre, a Diszkont Kincstárjegyekre és a Kamatozó Kincstárjegyekre a Magyar Államkincstár a lejáratot megelőző 5. napig minden nap jegyez vételi árat. A Kincstári Takarékjegyek a Magyar Posta fiókjaiban lejárat előtt bármikor visszaválthatók.
Igen, van rá lehetőség. Bővebb információért keresse a Magyar Államkincstárt!
A kedvezményes adózású Tartós Befektetési Számlát azoknak ajánljuk, akik hosszabb távra (legalább három évre) tervezik befektetéseiket. További információkat a Magyar Államkincstár weboldalán találnak.
A fiatalok életkezdési támogatásáról szóló 2005. évi CLXXIV. tv. alapján a 2006. január 1-je és ezt követően született magyar állampolgárságú, a Magyarország területén lakóhellyel rendelkező gyermekeket megillető életkezdési támogatás és adókedvezményre lehetőséget biztosító, speciális megtakarítási számla. További információkat a Magyar Államkincstár weboldalán találnak.
A kibocsátás napjától kezdődően a lejáratot megelőző 14. napig bármikor megvásárolhatóak a forgalomban lévő Magyar Államkötvények és Diszkont Kincstárjegyek. A Prémium Államkötvények vásárlására a kibocsátás napjától a forgalomba hozatali eljárás lezárásáig van lehetőség.
A Magyar Államkincstár az értékpapír-számla vezetéséért és a jegyzési, adás-vételi, illetve kamat- és törlesztésfizetési tranzakciók után díjat nem számol fel, nincs készpénzfelvételi díj sem. A többi költséget az érvényben lévő Hirdetmény tartalmazza, amely megtekinthető a Magyar Államkincstár honlapján.
Az állampapírok öröklésére az általános jogszabályi előírások (anyagi jogi, eljárásjogi) az irányadóak.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény („Itv.”) öröklési illeték alóli, eseti mentességekről rendelkező 16.§ (1) bekezdését h) pontja értelmében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok által kibocsátott állampapírok – beleértve természetesen a magyar állampapírokat is – öröklés útján történő megszerzése mentes az Itv. szerinti öröklési illeték alól.
A személyi jövedelemadóról szóló – többször módosított- 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) alapján a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír alapján a magánszemély által a futamidő alatt kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel, továbbá az értékpapír visszaváltásakor (lejáratakor), valamint átruházásakor a magánszemélyt illető bevételből – függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott hozam címén elszámolt tételekre- az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész kamatjövedelemnek minősül és adóköteles.
A kamatjövedelem után az adó mértéke az Szja tv. jelenleg hatályos rendelkezése szerint 16%.
Amennyiben a Kincstári Takarékjegy elveszett vagy megsemmisült, közjegyzői eljárás útján igényelhető a Kincstári Takarékjegy megsemmisítése és az alapján történő fizetések letiltása. A közjegyzői megsemmisítés iránti kérelemnek tartalmaznia kell különösen az értékpapír kiállítójának nevét, székhelyét, az értékpapír lényeges tartalmát (megnevezését, az általa megtestesített jogokat, követelést és ha rendelkezésre áll, az értékpapír ISIN-azonosítóját, sorozatszámát, sorszámát), illetőleg amennyiben rendelkezésre áll, csatolni kell az értékpapír másolatát.
A Kincstári Takarékjegyek forgalmazását, illetve az ügyféladatok nyilvántartását megbízottunk, a Magyar Posta Zrt. Elszámoló Központja (Budapest, XX. ker Nagy Sándor József u. 1-5.) végzi. Amennyiben a Kincstári Takarékjegy jogosultja nem tudja a Kincstári Takarékjegy sorozat illetve sorszámát, ezen szervezethez tud fordulni, aki csak akkor tud adni felvilágosítást, ha meg tudja pontosan mondani, hogy mikor és hol vette a Kincstári Takarékjegyet, valamint kinek a nevére szól az értékpapír.
A közjegyző hirdetményt tesz közzé, amelyben felhívja az értékpapír birtokosát, hogy az értékpapírt a hirdetmény közzétételétől számított 6 hónap alatt, vagy ha az eljárást az értékpapír első tulajdonosa, továbbá engedményezés esetén az első tulajdonos és az engedményes közösen kezdeményezi, akkor 1 hónap alatt nála mutassa be, mert ellenkező esetben az értékpapírt semmissé fogja nyilvánítani.
Minél hamarabb be kell mutatnia a letiltási eljárást elindító közjegyzőnél, így ő az eljárást megszünteti, ezek után a Kincstári Takarékjegy visszaváltható.
Minél hamarabb célszerű visszaváltani, mivel az értékpapír jogosultját az értékpapír lejárata után, az értékpapírban feltüntetetteken felül további kamat nem illeti meg, tehát a lejáratot követően a Kincstári Takarékjegy nem kamatozik tovább, függetlenül attól, hogy a tényleges visszaváltás mikor történik.